Fedezd fel a legjobb Rómeó és Júlia vicces idézeteket, amelyek garantáltan megmosolyogtatnak. Olvass humoros fordulatokat ebből a klasszikus Shakespeare-darabból!
„Túl véletlen volt ez az este, hogy rájöjjünk, kivel kevert össze a sors.” – William Shakespeare
„De akkor miért nem gyűlölhetlek? Van oka, de kimondhatatlan.” – William Shakespeare
„Nevetés közben megbánni forró éri így soha szánni.” – William Shakespeare
„Nevetéssel töltöttem legszebb pillanatik kárpótlása legszomorúbb óráimért.” – William Shakespeare
„Legyen bolond, ha úgy akarják, hogy észre se vevén saját ostobáját.” – William Shakespeare
„Ne a nevemen szólíts; az másé.” – William Shakespeare
„Bolond az, aki bölcsnek hiszi magát, míg az igazán bölcs maga is tudja: ő bolond.” – William Shakespeare
„Ó, szeretnék kezemben tartani egy életet, amit nem vezettem… de mért is ne?” – William Shakespeare
„Még ilyen szerelem sem volt ilyen bolond. Egy szóval sosem ártottam, de meghalhatok érte.” – William Shakespeare
„Olyan világvége szerelem, nem gondolod?” – William Shakespeare
„A szerelem olyan, mint a szél: láthatatlan, mégis érzed.” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„Olyan lennék, mint az éhes ember, aki kenyeret álmodik, és reggel, amikor felébred, nem talál egy morzsát sem.” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„A bolondok! – áldozzák szívüket a szerelem oltárán!” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„Ha tehetséged nem mérhető, akkor legalább humorod legyen.” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„Tudnám, hogy tudjam: ahol két szív összetart, kezdetben viccesek a nyelvi bakik.” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„Szerelemből bolondot csinálni – mi sem egyszerűbb ennél!” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„Néha úgy érzem, mintha a Hold is éjszaka csak harsány kacajt hallana.” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„A szerelem szemüvege eltompítja az észérveket.” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„Egy percet adni a szerelemnek, és úgy eltelik az nap, mint egy másodperc.” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„Csiszolj csak, fojtod meg a vágyad, az majd vicces lesz a szüleidnek.” – William Shakespeare, Rómeó és Júlia
„Rómeó: Tudod, mi a különbség egy vicces történet és a mi szerelmünk között? A vicces történet végén nem halunk meg.”
„Júlia: Ha az élet egy tragikomédia, miért kellene ezt olyan komolyan vennünk, Rómeó?”
„Rómeó: Inkább lennék egy bohóc az udvarodban, mint király a háborúban.”
„Júlia: Rómeó, néha úgy érzem, hogy inkább egy Montague családi kabaréban szerepelek, mint egy tragédiában.”
„Rómeó: Mondd, Júlia, miért nem írnak viccet abból, ha valaki mérget vesz be? Mert az nem mulatságos, de mi mindig viccet csinálunk a sorsunkból.”
„Júlia: A Montague és a Capulet család olyan, mint két rivális stand-up komikus: sosem értenek egyet, de valahol mélyen mindketten tudják, hogy a másik is ugyanolyan bolond.”
„Rómeó: Tudom, mit mondanak, Júlia, a szerelem vak… de miért kell hogy ilyen vakmerő is legyen?”
„Júlia: Szerelem, ó, drága szerelem! Miért nem vagy inkább egy jó vicc, hogy könnyebb legyen elviselni?”
„Rómeó: Tudd meg, Júlia, hogy néha úgy érzem, hogy az egyetlen dolog, ami megmenthet minket, az egy jó adag humorérzék.”
„Júlia: Az igaz szerelmet mindig akadályozza valami kis apróság… mint például, hogy a családjaink ki nem állhatják egymást.”